Cselekvésorientált Team Coaching - Watson módszer

A coaching és team coaching mára egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szervezetek körében. A ’jön majd egy okos ember és jól megmondja, hogy mit kellene csinálnunk’ kora lejárt, hiszen egy problémára adandó legjobb válasz, kivétel nélkül, mindig a probléma gazdájában ’lakik’ – így a coaching lényege is az, hogy a coach a megfelelő kérdésekkel és kimondásokkal kihozza a legjobb megoldást ügyfeleiből. A team coaching lényege abban rejlik, hogy egy csapat saját (közös) témáin és ’elakadásain’ dolgozhat egy team coach külsős rálátásával, aki a csapat (team) egyéneire, és a köztük lévő dinamikára, kapcsolódásokra hívja fel a figyelmet és gondolkodtatja el a csapatot, az egyéneket.

A cselekvésorientált team coaching ehhez képest még eggyel tovább ’megy’: a csapat tagjai egy olyan elfogadó, biztonságos térben dolgozhatnak pszichodramatikus elemekkel, melyben helyzetek, kapcsolatok és kapcsolódások életre-kelnek, jól láthatóan kifejeződnek mind a témagazda, mind a csapat egésze számára.

A Watson-féle cselekvésorientált team coaching eszköztára abban egyedi, hogy a kognitív, ’gondolkodós-beszélgetős’ módszerekkel ellentétben itt a legnagyobb hangsúly a cselekvésen van. Szinte bármilyen helyzetet és elakadást könnyen megjelenít, mely által a résztvevők sokkal gyorsabban rálátnak a problémájuk gyökerére – és így természetesen a megoldást is gyorsabban megtalálják. Igen, persze: van azért kognitív gondolkodás és beszélgetés is, ami segít megérteni azt, amit az imént a csapat ábrázolt dramatikusan.

Team coachként nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne illette volna elismerő szavakkal a Watson-os cselekvésorientált módszert, mert nagyon hamar jönnek az ’aha-élmények’ kinek-kinek a saját témájával kapcsolatban.

Belelépni valaki másnak a világába egy szerepcserével; látni önmagunkat tükör-technikával; belső hangot kapni a csoporttagoktól egy adott helyzetre; látni, hogy milyen erőforrásaim vannak egy helyzetben (melyben sokszor eszünkbe sem jut, hogy ’jé, tényleg: erre is tudnék támaszkodni!’); vagy szimplán szembesülni valamivel, ami visszatart engem valaminek az elérésében, csinálásában: mind olyan eszközök, mely révén a cselekvésorientált team coaching módszertant a résztvevők hamar megszeretik. Bevonódnak, és a cselekvésorientált elemeknek köszönhetően képesek látni a helyzetet, az embert vagy egy elvontabb kapcsolatot, fogalmat is, mert megjelent és ott van előttük a ’színpadon’.

Az egész módszertan nagyon spontán és kreatív – és talán pont ez az, ami szinte minden résztvevőt arra inspirál, hogy merje kifejezni önmagát, vagy épp jelentse ő a ’befeszülést’, a ’nagyravágyást’, a ’bátorságot’ vagy a ’motivációt’ egy másik ember helyzetében ’segéd-én’-ként. Fura fogalmak? Szerencsére a team coaching alkalmak során mindez nagyon hamar természetessé válik a résztvevők számára.

A Watson-os cselekvésorientált módszertan, ahogy a fenti bevezetőből is látszik, nagyon sokrétű, sokszínű és gazdag ’koffer’. Az a csapat – team – amelyik vállalja ezt a fajta önismereti munkát, nagy jutalomnak néz elébe: egymáshoz való kapcsolataikat jobbá tehetik; kapcsolódásaikat egymáshoz és témáikhoz világosan láthatják; és egyénként is jobb teljesítményt fognak tudni nyújtani a csapaton belül az önismereti munkának köszönhetően (ezzel javítva a csapat teljesítményét).