– Miért teszünk olyasmit, amivel magunk sem értünk egyet?
– Milyen belső program irányítja tetteink zömét?
– Hol tanultuk az életünket megkeserítő pszichológiai játszmákat?
– Valóban magunk írtuk-e meg életünk tervét?
– Miért éppen az önismeret menthet meg bennünket a beprogramozott csapdáktól?

Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, remélve az olvasó közreműködését. Ebben a könyvben F. Várkonyi Zsuzsa sokéves önismeret-tanítási tapasztalatát összegzi nemcsak a segítő foglalkozású szakemberek, hanem az érdeklődő laikusok számára is.

Az olvasó megismerkedhet a tranzakció-elemzés alapjaival és jó néhány olyan gondolattal, melyek e tanítás-tanulás során születtek, és bizonyultak sokak életében helytállónak és hasznosnak.

A Tanulom magam F. Várkonyi Zsuzsa Kulcslyuk Kiadónál megjelenő életműsorozatának első kötete.

„Már százszor megmondtam…” – hangzik el nap mint nap sok-sok családban. Vajon mi az oka, hogy a „megoldással” akkor is újra és újra próbálkozunk, ha nyilvánvalóan hasztalan?

Ennek megértéséhez segít hozzá az a sok tapasztalat, mely a világ különböző tájain dolgozó pszichológusok megfigyeléseiből épül lassacskán rendszerré. Ezekből tudjuk, közléseinknek fontos háttérüzenete lehet: szándékot, indulatot, érzelmet rejtenek, s ezt a másik fél – már a kisgyerek is – pontosan érzékeli. Csakhogy mindaddig ő is ilyen kendőzött formában reagál, míg nem kap szavakba öntött eligazítást – éspedig nem a tennivalóiról, hanem a másik érzéseiről, igényeiről.

A pszichológusi tapasztalat szerint minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját, eddig nem vállalt érzelmei felismerésére és megfogalmazására. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani a szerző a kommunikációkutatás, a tranzakcióelemzés és a szociálpszichológia sok fontos eredményének bemutatásával.

Aki gondolkodik, annak változnak is a gondolatai. Időről időre az érdeklődése is. Mindig jöhetnek újdonságok, amelyek eltérítenek a korábbi irányoktól. Ahogy végignéztem, mi mindenről gondolkoztam az elmúlt években, meglepett, mennyire tarka kép alakult ki. Ezeket a sokszor nagyon különböző témákat és megközelítéseket tettem egymás mellé ebben a kötetben. Mikor dől el, mi lesz a sorsunk? Mi mindent befolyásolnak a születés körülményei? Mit mond a tranzakcióelemzés életünk alakulásáról? Mik azok a szülői terhek, melyek soha nem moshatók ki lelkünkből? Mit nyertünk és mit vesztettünk az informatika betörésével? Hogyan segíthet az emberséges kapcsolatkezelés a versenyszféra könyörtelen világában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkozhatnak olvasóim e kötetben. F. Várkonyi Zsuzsa

Miként formálják személyiségünket és életutunkat szüleink tudatos és tudattalan elvárásai? Hogyan érvényesül mindennapjainkban a sorskönyvi előírások parancsoló ereje? Miért megyünk bele olyan pszichológiai játszmákba, amelyek újra meg újra csak csalódást, vereséget, megaláztatást gyűjtenek be nekünk? Mi állhat a teljesítménykényszer, a kontrollmánia, a zsarnoki viselkedés vagy éppen a túlalkalmazkodó magatartás, a nemet mondásra való képtelenség hátterében? Miért menekül valaki az intimitás elől? Hogyan termeli egy család mindig újra a sikert vagy a kudarcot? Miért választ magának valaki ismételten alkoholista vagy bántalmazó partnert, miközben éppen ezt a típust akarná elkerülni?
Hazánk egyik legkedveltebb pszichológusa, F. Várkonyi Zsuzsa hat éven át, több mint kétszáz alkalommal beszélgetett Bódy Gergővel a Klubrádió Kontakt című műsorában. Ez a kötet, mely harminchat beszélgetés anyagát tartalmazza, szerteágazó témákon keresztül azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy gyerekkori tapasztalataink miként alakítják felnőttéletünket, kapcsolatainkat, és milyen lehetőségeink vannak, ha változtatni szeretnénk a rossz beidegződéseken

A szerző legújabb könyve nem egy hagyományos értelemben vett felvilágosító könyv. Inkább gyerekeink szexuális neveléséről szól, ami valójában egy hosszú, évekig tartó folyamat, nem egy páralkalmas beszélgetés, amit olyan sokan gondolnak, s amely végeztével a szülők szívéről egy nagy kő gördül le, és nyugodtan dőlnek hátra a székükben azzal az érzéssel, hogy „Na, ezen is túl vagyunk!”.

Hasonlóan az először 2008-ban megjelent „Sors és sérülés” című kötetemhez, ez a gyűjtemény is több tanulmányból áll. Némelyik a korábbiaknál messzebbre tekint, mert az évek múlásával egyre több terület kezdett érdekelni. Most is több írás foglalkozik természetesen a személyiség alakulását befolyásoló korai hatásokkal, a szülők és más fontos felnőttek áldást vagy átkot hozó működésével. De ma már nem hiszem, hogy minden adottságunk megmagyarázható lenne életrajzunkból. Egyre jobban meggyőz az a tapasztalom, hogy rengeteg dolgot hozunk magunkkal; hogy van „alkatunk”; hogy vannak sok-generációs örökségeink, melyeknek legtöbbször nem vagyunk tudatában; hogy nemünk ugyanúgy megszabja ezerféle lelki adottságunkat, ahogy kulturális örökségeink is behatárolnak. Ilyen irányokba is elkóboroltak gondolataim az elmúlt évek során, amint nemcsak terápiás tapasztalataim és késői tanulási élményeim, hanem olvasmányaim is egyre erősebben csillantottak fel számtalan idetartozó tényt.”

Az ember természetes vágya, hogy kibontakoztassa magából lehetőségei maximumát, és minél teljesebb életet éljen. Önmegvalósító személyiségek példáiból láthatjuk, milyen határtalan távlatok állhatnak előttünk, mi mindenre válhatunk képessé akár a nehéz, hátráltató körülmények dacára is. Erik H. Erikson óta tudjuk, hogy születésünktől halálunkig fejlődünk, és ezen az úton minden szakasznak megvannak a maga sajátos feladatai és elkerülhetetlen krízisei. Ha ezeket a szakaszokat jól sikerül megoldanunk, akkor – minden problémával, nehézséggel együtt is – fokozatosan kiteljesedő életpályát futhatunk be, békés, elégedett lezárással. Ha nem, akkor személyiségünk fejlődése megreked. A pszichológia és a spiritualitás komoly segítséget jelenthet abban, hogy egy-egy elakadásunkból tovább tudjunk lépni, és önmagunk fejlesztése, megvalósítása, akár meghaladása révén elérjük azokat a céljainkat, amelyekért igazán érdemes élni – sőt, azokat a távlatokat is, amelyekről talán még nem is tudunk. A kötetben a magyar pszichológia négy nagy hatású egyénisége ad ízelítőt ebből a hatalmas és hihetetlenül izgalmas témából.

Segít megérteni és kezelni a szülő-gyermek kapcsolatban felmerülő konfliktusokat, szakértői tanácsokkal és gyakorlati útmutatásokkal.

Eric Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy az „áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig.
Életünket tehát gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program, amely gyakran csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra. Némi figyelemmel azonban tetten lehet érni a mintázatokat, és meg lehet érteni, hogy azok hogyan és miért alakulhattak ki. Ha pedig megértettük saját működésünket, akkor változtatni is tudunk. Önmagunkon és a kapcsolatainkon is, ugyanis a játszma csak akkor folytatható, ha mindkét partner vállalja a rá kiosztott szerepet. Ha az egyikük nem vállalja: a játszma véget ér.

A Nyitott Akadémia-sorozat e kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám nem elég jól működő emberi kapcsolatainkon.

Megismerkedünk, egymásba szeretünk, és eldöntjük, hogy megpróbáljuk együtt az életet. Úgy tűnik, teljesen tiszta lappal indulunk, hiszen ez egy új kapcsolat, úgy alakítjuk, ahogy csak szeretnénk. Ráadásul tele vagyunk lelkesedéssel, bizakodással, egymás iránti pozitív érzésekkel. Hamarosan mégis azon kaphatjuk magunkat, hogy ez a kapcsolat is kezd úgy alakulni, mint az előzőek – sőt, működése gyanúsan hasonlít arra is, amit hajdan otthon, a saját származási családunkban láttunk.

Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy párkapcsolataink alapmintáját – vagyis azt, hogy miként kötődünk a társunkhoz, hogyan viszonyulunk hozzá, hogyan kommunikálunk vele – a gyermekkorunkból hozzuk magunkkal. Mi is és a társunk is egy-egy „alapcsomaggal” érkezünk a kapcsolatba, és viszonylag hamar kiderül, hogy mély bevésődések határozzák meg közös életünket. Gyakran meg sem tudjuk indokolni, hogy egy adott helyzetben miért érzünk és viselkedünk éppen úgy, ahogy, mert számos automatikus, spontán válaszunk nem más, mint régi sérüléseink visszhangjai.

Az is lehet, hogy mindezzel már valamelyest tisztában vagyok, és kijelentjük: mi biztosan nem leszünk olyanok, mint a szüleink, nem úgy fogunk bánni egymással, mint ahogy ők tették. A tudatos elhatározás azonban önmagában kevés a tudattalan minták átírásához, és azzal, hogy megmondjuk, mit nem akarunk lemásolni, még nem tettünk egy lépést előre. Tovább az vezet, ha azt is megfogalmazzuk és kidolgozzuk, mit teszünk helyette.

A minket nem segítő minták felülírása komoly, olykor hónapokig-évekig tartó lélektani munkát igényel – de lehetséges! A múltból megérkezhetünk a jelenbe, ahol végre nem a hosszú évekkel vagy évtizedekkel korábban történt események, hanem az adott helyzet, az aktuális pillanat határozza meg érzéseinket és viselkedésünket.

Vajon mi minden rejlik bennünk, amiről nem is tudunk? Miként találhatunk rá belső erőforrásainkra életünk nehéz helyzeteiben? Hogyan hozhatunk ki magunkból többet, léphetjük át korlátainkat, és juthatunk el a legjobb lehetőségeinkig? Miképp képviselhetjük önmagunkat, saját értékeinket és érdekeinket úgy, hogy ezzel ne tegyük tönkre a kapcsolatainkat, és tiszteletben tartsuk a másik ember értékeit és érdekeit is? Hogyan szolgálhatjuk jól egymás életét? Ebben a kötetben (mely a korábban megjelent Belső utakon című könyv folytatása) ezeknek a kérdéseknek a nyomába eredünk, nagyszerű szellemi útitársak irányításával.

Tizenegy évvel ezelőtt indult útjára a Nyitott Akadémia sorozat, mely azóta a legismertebb magyar pszichológiai előadásfolyamként az egész országot behálózza, sőt, immár határainkon is túlnyúlik. Alkalmakat teremt arra, hogy a közönség személyesen is találkozhasson a legkiválóbb hazai szakemberekkel és gondolkodókkal, és velük együtt töprenghessen a hétköznapok érdekes lélektani kérdésein.

E gyűjteményes kötetben tizenegy különösen izgalmas előadást válogattunk össze az elmúlt évek gazdag terméséből. A könyv két nagyobb részre tagolódik: első felében az önmagunkhoz vezető ösvényeken indulhatunk el Almási Kitti, Bagdy Emőke, Orosz Katalin, Popper Péter, Szendi Gábor és Pál Ferenc vezetésével, második felében egymáshoz léphetünk közelebb Böjte Csaba, Ranschburg Jenő, Beata Bishop, F. Várkonyi Zsuzsa és Vekerdy Tamás segítségével. Az utak pedig végül összeérnek…

A kötet az immár hatéves Mesterkurzus rendhagyó előadássorozatának szerkesztett, kibővített anyagát foglalja egybe. A Párkapcsolatok Iskolájában hazánk legismertebb, legkiválóbb szakemberei osztották meg gondolataikat szerelemről és házasságról, féltékenységről és hűtlenségről, alkalmazkodásról, hazugságról, konfliktusokról és szexről. A kérdés, amely a kurzust életre hívta: vajon mi a baj manapság a párkapcsolatokkal? Miért olyan rettenetesen nehéz valódi társra találni? Miként lehetséges, hogy éppen abban a korban, amelyben minden a kommunikációról szól, egyre kevésbé értjük egymást? Hová tart ez a folyamat? Valóban nincs más választásunk, mint hogy újabb és újabb kérészéletű kapcsolatokba meneküljünk, vagy hogy megkeseredett hétköznapok várjanak ránk egy idegenné vált ember oldalán? A könyv tíz neves szerzője úgy véli, dönthetünk másképpen is. Igaz, az általuk javasolt út nagy elszántságot, akaraterőt, szeretetet és rengeteg munkát követel – de járható, és megéri az erőfeszítést. szerzők: Csernus Imre, F. Várkonyi Zsuzsa, Kánya Kata, Lux Elvira, Popper Péter, Sas István, Sz. Mikus Edit, Szendi Gábor, Szőlösy-Csoma Enikő, Vekerdy Tamás

A Játszmák nélkül sorozat második kötete az Eric Berne által alapított tranzakcióanalízis (TA) felhasználását, alkalmazási lehetőségeit mutatja be a szervezetfejlesztés és tanácsadói munka terén. A hazai és külföldi szakemberek által írt tanulmánykötetből képet kapunk arról, hogy az információs társadalom újabb és újabb vívmányai miképpen befolyásolják kapcsolatainkat, életmódunkat, s miképpen válaszolnak erre a családok és a munkahelyek boldogulásában, életminőségének javításában közreműködő segítő szakmák. A TA határain túl tekintve az olvasó bepillantást nyer kiemelkedő jövőkutatások előrejelzéseibe, melyek megjelenítik, milyen jövő érik napjaink forgatagában, mire lenne jó időben felkészülni.
A sorozat hagyományaihoz híven a kötetben helyet kap két olvasókönyv is, amely közérdekű kérdéseket világít meg a TA fogalmak alkalmazásával. Olvashatunk olyan témákról, mint a pénzhez, a meggazdagodáshoz való tipikus viszonyulások, az Y-generáció karrieralakítása, etnikai vagy akár földrajzi eredetű kulturális különbségek, értékek megértése, a devizahitelezés pszichológiai háttere vagy a munkahelyi légkört mérgező játszmák, a gazdaságot átszövő emberi érzelmek természete. Szó esik különböző helyzetű munkavállalók, például felső- és középszintű vezetők vagy a létszámleépítésnek áldozatul esett dolgozók fejlesztő támogatásának lehetőségeiről és módszereiről, és megismerkedhetünk a TA oktatásának egy alternatív módjával, melyet menedzserek, segítők és laikusok körében próbáltak ki.
Bízunk benne, hogy minden olvasó − legyen laikus vagy szakmabeli − talál ebben a kötetben olyan megközelítéseket, amelyek arra késztetik, hogy mélyebben elgondolkodjon azon, hogyan is hozhatók egyre bonyolódó világunkban sikerhez vezető döntések.

A Férfiidők lányregényében kislányként megismert Klára immáron felnőtt nő, aki megküzdött démonaival, szeretettel őrzi pótapja, Aldó emlékét, szakfordítóként dolgozik, és kézben tartja az életét.
Az orvos Zoltán traumatikus válás után harcol fia láthatásáért, eközben az aranyszívű Julis néni gondoskodik róla, akire egyre inkább egyfajta pótnagymamaként tekint.
Miután Klára és Zoltán egy véletlennek köszönhetően megismerkednek, szinte azonnal érzik, hogy az életben egyszer adódó lehetőséget jelent számukra a másik. Klárában azonban győz a hideg racionalitás, és a kettejük közti korkülönbség miatt „visszaadja Zoltán szabadságát” – megfosztva őt a boldogságtól, amiről azt hitte, végre megtalálta.
Hogyan alakul a két, látszólag össze nem illő ember és családjaik sorsa a hetvenes évek Budapestjén? Mekkora bátorság kell, hogy elfogadjuk önmagunk vágyait és gyarlóságait, és hiteles életet élhessünk? Mit adhat egymásnak két ember szerelmesként, barátként, családtagként? Hol rejlik a boldogság kulcsa: a másikban vagy önmagunkban?